Testvértelepülések

Nemzetközi kapcsolataink

Újszentiván község új vezetése kiemelt célként kezeli a nemzeti összetartozás erősítését, célul tűzte ki a külhoni testvértelepülésekkel meglévő kapcsolatok felfrissítését. A vállalkozásbarát önkormányzat célja a gazdasági kooperációk erősítése, a határ menti együttműködések tapasztalatainak megosztása, valamint a vállalkozó-vállalkozó találkozások lehetőségének megteremtése.

Székely kapu

Testvértelepüléseink

Agyagfalva

Horgos

Kisgéres

Agyagfalva

Agyagfalva Székelyföld szívében, Székelyudvarhelytől 15 km-re délre, Segesvár irányában, a 137-es megyei út és a Nagyküküllő folyó mentén, 456 m tengerszint fölötti magasságban terül el. Gazdag történelmi múlttal bíró hely. Agyagfalva a falusi élet minden vetületét felmutatja az idelátogatóknak: fakitermelés, deszkametszés, hagyományai vannak a szövésnek, varrásnak, az itt elkészített rakottas, szedettes, kézimunkák, szőnyegek, székelyruhák messze földön híresek. A tiszta levegő, csendes dombvidéki táj és lombhullató erdők, a gazdag állatvilág, a horgászati lehetőség, pénzes pérre, pontyra, csukára, mind kirándulásokra, gyalogtúrákra, házikenyérrel, túrós puliszkával, ordás palacsintával való ismerkedésre csábítják az idelátogatókat.
Agyagfalva neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményeivel. Ezek emléke örökre fennmarad a székelység történetében. Az Agyagfalvi-rétet Orbán Balázs a Székelyföld Rákosmezejének nevezte. (I. 35). E helyhez kötődik a székely önkormányzattal kapcsolatos szabályozatok elfogadása és ugyancsak itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is.

Agyagfalva1

Református templom: A falu közepén álló, alacsony, cserépfedésű kőkerítéssel körülvett gótikus templom. Építési idejét a 13. századra teszik (Kovács, II. 704). 1510-ben plébánosa Máté alesperes név szerint ismeretes. 1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket 1628-ban Galgótzi István esperességében megőríztek (Dávid L. 1981, 52). A templom kőből és téglából épült 204 m2-es alapfelületen. A templom mai formájában késő gótikus elemeket őriz a 15. század második feléből. A torony a hajótól külön, a kerítés délnyugati falába foglalt. A kaputorony bejáratként szolgál. Többször magasították, az 1628. G. D. évszám és felirat az alsó két szintre vonatkozik.

www.bogozkozseg.ro
Agyagfalva

Az agyagfalvi 1848-as emlékmű: Már a 137-as műútról is látható, de közelebbről az agyagfalvi eltérőtől balra kanyarodva tekinthető meg. Az emlékművet a hirtelen elhunyt Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítette el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek. Az emlékmű anyaga borszéki travertin 1978-ban fogott hozzá a két művész a terv kivitelezéséhez. A szobor együttes egyes darabjait a helyszínen állították fel, itt véglegesítették a kompozíciót. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, 1990. október közepén került sor. A régi „nagy kő” sokáig a Fancika-patak jobb partján pihent. Kifaragása 1989 elott több akadályba ütközött. Ezzel a szobor együttessel talán még hangsúlyosabbá válnak Orbán Balázs (I.35) szavai: „Az agyagfalvi tér nyílt történetkönyve a székely földnek, azon gyülhely, hol annyiszor jött össze e hős nemzet tanácskozni, szabadságát biztosító törvényeket hozni, a haza és szabadság ellenségei ellen harczra kelni.”

Agyagfalva2
www.bogozkozseg.ro

Horgos

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10′ és a keleti hosszúság 19° 58′ metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.
A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.

Horgos1

1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű személyt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 magyart lőttek agyon.A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).
Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.

Agyagfalva

Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a „horog alakú” és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.
A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.

Horgos2

A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).
Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

www.horgos.co.rs

Kisgéres

Kisgéres 1100 lelket számláló község a Felső-Bodrogközben, lakosságának 98%-a magyar ajkú, 75%-a református vallású. Királyhelmectől 4 km-re délnyugatra fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. A mai települést 1214-ben Királyhelmec határbejárási jegyzőkönyvében említik először „Gures” alakban. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411-ben szerepel első ízben okiratban. Kezdetben Zemplén várának tartozéka, majd 1403-tól a Pálócziaké. 1419-ben az Imreghi és más nemes családoké. 1489-től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. 1557-ben 5 és fél portája adózott. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek.

1715-ben 9 lakatlan és 17 lakott háza volt. Régi fatemploma a 18. században tönkrement, helyette 1772-ben építettek imaházat és iskolamesteri lakást. 1784-ben épült fel az új református templom, tornyát 1795-ben építették. 1787-ben 81 háza és 670 lakosa volt. 1828-ban 153 házában 1131 lakos élt. 1865-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melynek a templom is áldozatul esett. A következő évben mind a templomot, mind a tanítói lakot újjáépítették. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Kisgéres1

Nevezetességei:

  • Református temploma 1784-ben épült, tornyát 1795-ben építették. 1866-ban újjáépítették.
  • A község nevezetessége ugyancsak a híres borospince-komplexum, amely 79 bejáratból és hozzávetőleg 300 pincetorokból áll, zömmel vulkáni tufába faragva.
  • Határában a bennszülött (endemikus) magyar- és Zimmermann-kökörcsin (Pulsatilla hungarica et Zimermannii) védett lelőhelye, valamint a szikes-mocsaras Géresi rétek NATURA 2000 terület – az ugyancsak bennszülött (endemikus) hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) lelőhelye.
Kisgéres

Vályi András szerint „Kis Géres. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Lelészi Uradalom, lakosai reformátusok, fekszik Nagy Géresnek, és Királyi Helmetznek szomszédságában, határja két nyomásbéli felette nyirkos, mely jó búzát terem, erdõje kitsiny, réttye kevés, lakosai Király Helmeczi szõlõben szoktak munkálódni.”

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: „Kis-Géres, magyar falu, Zemplén vmegyében, Király-Helmeczhez nyugotra 1/2 mfdnyire: 3 római kath., 1072 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szántófölde 906 hold, s bő termékenységű; rétje, erdeje kevés. F. u. többen.”
1910-ben 1245, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. tartozott.

Kisgéres2
www.malyhores.sk

Újszentiván

Felhasználási feltételek

©2024 ÚJSZENTIVÁN, designed by Urban Media

Polgármesteri Hivatal

6754 Újszentiván, Fő utca 7.

Telefon: + 36 62 277 021

Mobil: + 36 20 772 3557 vagy + 36 20 772 3558

E-mail: polgarmesterihivatal@ujszentivan.hu

KARRIER

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ

Hétfő
7:30 - 16:00
Kedd
nincs ügyfélfogadás
Szerda
7:30 - 17:00
Csütörtök
nincs ügyfélfogadás
Péntek
7:30 - 12:30

Sportfejlesztési program támogatása

Loading...
Megszakítás