Adóügyek

Adóügyek

Joczó Renáta

ado@ujszentivan.hu

+36 62 277 021/108-as mellék

Építményadó

Az építményadóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

BEVALLÁS az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében

MEGÁLLAPODÁS adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról

Az építményadó megfizetése, alapja, mértéke

Az adófizetési kötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik, és annak a félévnek az utolsó napjáig tart, amikor az építmény megszűnik.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, az adó évi mértéke a vállalkozási tevékenység folytatására szolgáló épületek, épületrészek, valamint a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb épületek, épületrészek után 800 Forint/m2.

Az építményadó tárgya, alanya

A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a vállalkozás céljára használt lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Tárgyi adómentesség

  1. december 31-ig mentes az adó alól:
  • a szükséglakás
  • a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2
  • a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség
  • a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja
  • a felújított műemléképület, illetve az abban lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) – a törvényben meghatározottak szerint – a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben

2012. január 1-től mentes az adó alól:

  • a szükséglakás
  • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja
  • a felújított műemléképület, illetve az abban lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) – a törvényben meghatározottak szerint – a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben

Forrás: Magyarország.hu

Helyi iparűzési adó

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.

 A helyi iparűzési adóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű tevékenység esetén

Mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata árbevételről

Bejelentkezés, változás-bejelentés

 Nyilatkozat mentességről

A helyi iparűzési adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb azonban annak összege erejéig – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
  • a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
  • egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, bármely – az előző pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

A helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó alapját az ÁFA-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja – főszabály szerint – az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania, az 1990. évi C. törvény mellékletben meghatározottak szerint.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

A vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.

A helyi iparűzési adó megfizetése

A helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az iparűzési adó megfizetésének rendje: a vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napján kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

Forrás: Magyarország.hu

 

Gépjárműadó

Felhívjuk Tisztelt Adózóink figyelmét, hogy a 304/2009.(XII.22.) Korm. rendelet alapján a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a változástól számított 8 napon belül – az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti az okmányiroda fel. Egyúttal az új tulajdonos az 1999. LXXXIV. törvény alapján 15 napon belül teljesíti hasonló kötelezettségét az okmányiroda felé.

A gépjárműdóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

BEVALLÁS gépjárműadóról az Újszentiván Község önkormányzati adóhatósághoz

Bejelentés kombinált áruszállításról

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?

A magyar haltósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

A törvény hatálya nem terjed ki az alábbi járművekre, így ezek után nem kell gépjárműadót fizetni:

  • a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
  • a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
  • a négykerekű segédmotoros kerékpárra
  • az ún. „méhesházas” gépjárművekre,
  • a munkagépre,
  • a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint az OT rendszámmal ellátott muzeális jellegű gépjárműre,
  • a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke

A szabályozásnak megfelelően az adó alapja:

a személyszállító gépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítményének közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni;

  • az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
  • tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke abban a körben, ahol továbbra is a súly az adó alapja, ott az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

  • a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,
  • az 1. pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

Maradtak a tételes – vagyis nem az önsúlyból kiszámított – mértékű adók is:

  • az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
  • a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni. Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Ha az adó alapja a teljesítmény, akkor az adómérték a (személy)gépjármű

  1. gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
    2. gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
    3. gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
    4. gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
    5. gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?

Az adó alanya – vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie – főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel; amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították; év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel; az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) bejelentette az okmányirodában, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától, már nem kell a gépkocsi után adót fizetnie. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása).

Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg.

Mikor kell befizetni az adót?

Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.

A határidő elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.

Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?

Az előző pontból is kiderült, hogy akkor is kell adót fizetni, ha a gépkocsit nem használjuk. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?

A gépjárműadóról szóló törvény szerint

20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;

30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

Amennyiben az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az alábbi adókedvezményre jogosult.

  1. a) az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre – az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított – fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre – az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.
  2. b) Az a) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?

Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek:

  • a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű,
  • az egyesület, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  • az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
  • az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
  • a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  • a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár;
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi;
  • az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve
  • az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – tulajdonában lévő gépjármű.

Illetékes hatóság

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági járműnyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),

az adófizetési kötelezettsége szünetelését (ha például ellopták a kocsit, a rendőrség jegyzőkönyvét kell mellékelni). Abban az esetben ha a bejelentés elmarad és később, hivatkozik a gépjármű tulajdonos az adófizetési kötelezettsége szüneteltető tényre, akkor is visszamenőleg történik az adófizetési kötelezettség szünetelése, feltéve hogy megfelelően igazolják az alapjául szolgáló tényt(pl: ha csak két hónap múlva jelentem be az adóhatóságnak hogy ellopták a kocsimat, vinnem kell a rendőrségi jegyzőkönyvet és a lopás napjára visszamenőleg szüneteltetik az adófizetési kötelezettségem)

ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt .

A gépjármű elidegenítésének eljárása

Használt gépjármű adásvétele után az illetékes okmányirodán a forgalmi engedély kiállítását kell kérni. Az okmányiroda hivatalból megküldi az adásvételről szóló adatokat. Az adóhatóság, az új tulajdonos részére az adásvételt követő év január 1-jétől állapítja meg az adót. Az adásvétel évében tehát az eladó az adó alanya. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerződést kötő felek egymás közt megegyezzenek arról, hogy megosztják egymás között az adó összegét, és a vevő a gépjárműadó egy részét kifizeti az eladónak (úgy is megoldható, hogy beszámítják a vételárba).

Fontos kiemelnünk, hogy amennyiben a vásárlást nem jelentik be, a régi tulajdonosnak kell megfizetnie az adót.

Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?

Gyakran előfordul, hogy a forgalmiban szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni, és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.

Jogorvoslati lehetőségek

A gépjárműadó kivetésével, megfizetésével és egyéb gépjárműadóval kapcsolatos ügyben az első fokon eljárt adóhatóság (a kivetésre illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) határozata ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.

Forrás: Magyarország.hu

Magánszemélyek kommunális adója

 A magánszemélyek kommunális adójával kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

BEVALLÁS a magánszemély kommunális adójáról

MEGÁLLAPODÁS adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról

Kommunális adókötelezettség terheli azokat a magánszemélyeket, akik az önkormányzat illetékességi területén

  • építmény- illetve telekadó fizetési kötelezettség hatálya alá tartoznak, továbbá
  • nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek.

Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az építmény- illetve a telekadónál leírtak az irányadók.

Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 6.000 forint.

A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell a kommunális adót megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig.

Az adóalany a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén jogosult az adó felfüggesztésére.

Az adófelfüggesztés

Adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé:

  • az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély,
  • aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él,

a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően.

Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adó az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani.

Az adófelfüggesztéssel kapcsolatos eljárás

Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adó- és vámhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

Az adó- és vámhatóság a kérelmekről nyilvántartást vezet, illetve – amennyiben a kérelemnek helyt ad – akkor megkeresi az ingatlan-nyilvántartást, hogy soron kívül jegyezzen be jelzálogjogot a megfizetendő adó erejéig. Az adó- és vámhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

Az adófelfüggesztés megszűnik:

  • a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával,
  • az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával,
  • az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával.

A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

 

Telekadó

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.

Az adó alapja:

a telek m2-ben számított területe, az adó évi mértéke 30 forint/m2

 A telekadóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

BEVALLÁS a telekadóról, alapterület szerinti adózás esetében

MEGÁLLAPODÁS adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról

2011. december 31-ig mentes az adó alól:

  • az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,
  • a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után,
  • a teleknek a 11.§ (2) bekezdésben meghatározott része,
  • a 13.§ d)-f) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 11.§ (2) bekezdésébe3n meghatározott mértéket meghaladja,
  • az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület,
  • az erdő művelési ágban nyilvántartott telek.

 

2012. január 1-től mentes az adó alól:

  • épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
  • az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,
  • az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.

Az adókötelezettség:

mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

Az adókötelezettség megszűnik:

belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján, külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján. Az adókötelezettségben bekövetkező egyéb változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Egyéb kérelmek

Túlfizetések rendezéséhez szükséges nyomtatványok, valamint hatósági bizonyítvány (nemleges adóigazolás), valamint adó- és értékbizonyítvány igényléséhez szükséges nyomtatványok letölthetők:

Átvezetési kérelem túlfizetés rendezésére

Kiutalási kérelem túlfizetés rendezésére

Kérelem hatósági bizonyítvány igénylésre (nemleges adóigazolás)

Méltányossági kérelmek

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 23. pontja értelmében magánszemélyek – ide értve az egyéni vállalkozókat is – által az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú államigazgatási eljárás illetékmentes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (8) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetnek az adóhatóságnál 2013. január 1-jétől kezdeményezett fizetési könnyítésre (részletfizetés, fizetési halasztás) irányuló eljárásért 10.000 forint, azaz Tízezer forint eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg, melyet a 12033007-00102883-04700007 számú Újszentiván Községi Önkormányzat Eljárási illetékbeszedési számlájára kell megfizetni.

Amennyiben, a kérelem fizetési halasztásra és részletfizetésre is irányul, úgy az két külön eljárásnak minősül, ezért ilyen esetben 2x 10.000 forint illetéket, azaz 20.000 forintot kell megfizetni.

 A méltányossági kérelmekkel kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

Méltányossági adalap (magánszemély részére)

Méltányossági adatlap (gazdasági társaságok részére) 

Adótartozók listája

Újszentiván Község Önkormányzati Adóhatósága által nyilvántartott jelentősebb tartozással rendelkező adózók listája.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55/B. § alapján az önkormányzati adóhatóság a helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a százezer – magánszemélyek esetében az ötvenezer – forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

Újszentiván Község Önkormányzati Adóhatósága az alábbiakban közzé teszi a 2023. december 31-i nappal fennálló 100 ezer – magánszemélyek esetében 50 ezer – forint összeget elérő vagy azt meghaladó adótartozásokat. Az adótartozás magában foglalja a helyi adó és gépjárműadó tőke összeg mellett az – esedékességtől felszámított – késedelmi pótlékot, valamint a kiszabott bírságokat is.

 Az adótartozók listája letölthető:

Hátralékos jogi személyek

Hátralékos magánszemélyek

Újszentiván

Felhasználási feltételek

©2024 ÚJSZENTIVÁN, designed by Urban Media

Polgármesteri Hivatal

6754 Újszentiván, Fő utca 7.

Telefon: + 36 62 277 021

Mobil: + 36 20 772 3557 vagy + 36 20 772 3558

E-mail: polgarmesterihivatal@ujszentivan.hu

KARRIER

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ

Hétfő
7:30 - 16:00
Kedd
nincs ügyfélfogadás
Szerda
7:30 - 17:00
Csütörtök
nincs ügyfélfogadás
Péntek
7:30 - 12:30
Loading...
Megszakítás