- Agyagfalva Székelyföld szívében, Székelyudvarhelytől 15 km-re délre, Segesvár irányában, a 137-es megyei út és a Nagyküküllő folyó mentén, 456 m tengerszint fölötti magasságban terül el. Gazdag történelmi múlttal bíró hely. Agyagfalva a falusi élet minden vetületét felmutatja az idelátogatóknak: fakitermelés, deszkametszés, hagyományai vannak a szövésnek, varrásnak, az itt elkészített rakottas, szedettes, kézimunkák, szőnyegek, székelyruhák messze földön híresek. A tiszta levegő, csendes dombvidéki táj és lombhullató erdők, a gazdag állatvilág, a horgászati lehetőség, pénzes pérre, pontyra, csukára, mind kirándulásokra, gyalogtúrákra, házikenyérrel, túrós puliszkával, ordás palacsintával való ismerkedésre csábítják az idelátogatókat.
Agyagfalva neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményeivel. Ezek emléke örökre fennmarad a székelység történetében. Az Agyagfalvi-rétet Orbán Balázs a Székelyföld Rákosmezejének nevezte. (I. 35). E helyhez kötődik a székely önkormányzattal kapcsolatos szabályozatok elfogadása és ugyancsak itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is. - Az agyagfalvi 1848-as emlékmű Már a 137-as műútról is látható, de közelebbről az agyagfalvi eltérőtől balra kanyarodva tekinthető meg. Az emlékművet a hirtelen elhunyt Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítette el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek. Az emlékmű anyaga borszéki travertin 1978-ban fogott hozzá a két művész a terv kivitelezéséhez. A szobor együttes egyes darabjait a helyszínen állították fel, itt véglegesítették a kompozíciót. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, 1990. október közepén került sor. A régi "nagy kő" sokáig a Fancika-patak jobb partján pihent. Kifaragása 1989 elott több akadályba ütközött. Ezzel a szobor együttessel talán még hangsúlyosabbá válnak Orbán Balázs (I.35) szavai: "Az agyagfalvi tér nyílt történetkönyve a székely földnek, azon gyülhely, hol annyiszor jött össze e hős nemzet tanácskozni, szabadságát biztosító törvényeket hozni, a haza és szabadság ellenségei ellen harczra kelni."
- Református templom A falu közepén álló, alacsony, cserépfedésű kőkerítéssel körülvett gótikus templom. Építési idejét a 13. századra teszik (Kovács, II. 704). 1510-ben plébánosa Máté alesperes név szerint ismeretes. 1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket 1628-ban Galgótzi István esperességében megőríztek (Dávid L. 1981, 52). A templom kőből és téglából épült 204 m2-es alapfelületen. A templom mai formájában késő gótikus elemeket őriz a 15. század második feléből. A torony a hajótól külön, a kerítés délnyugati falába foglalt. A kaputorony bejáratként szolgál. Többször magasították, az 1628. G. D. évszám és felirat az alsó két szintre vonatkozik.
KNESZECYC-4
Elektronikus ügyintézés
Képes beszámoló
XXIII. Újszentiváni falunap
Putnik Tivadar (1929-1998)
Rövid hírek
Legfrissebb szám
Oldalainkat 154 vendég és 0 tag böngészi
