Felhívjuk Tisztelt Adózóink figyelmét, hogy a 304/2009.(XII.22.) Korm. rendelet alapján a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését - a változástól számított 8 napon belül - az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti az okmányiroda fel. Egyúttal az új tulajdonos az 1999. LXXXIV. törvény alapján 15 napon belül teljesíti hasonló kötelezettségét az okmányiroda felé.

 A gépjárműdóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

  •  

BEVALLÁS gépjárműadóról az Újszentiván Község önkormányzati adóhatósághoz

Bejelentés kombinált áruszállításról

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?

A magyar haltósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

A törvény hatálya nem terjed ki az alábbi járművekre, így ezek után nem kell gépjárműadót fizetni:

  1. a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
  2. a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
  3. a négykerekű segédmotoros kerékpárra
  4. az ún. "méhesházas" gépjárművekre,
  5. a munkagépre,
  6. a CD, CK, DT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint az OT rendszámmal ellátott muzeális jellegű gépjárműre,
  7. a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke

A szabályozásnak megfelelően az adó alapja:

  1. a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítményének közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni;
  2. az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya),
  3. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke abban a körben, ahol továbbra is a súly az adó alapja, ott az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

  1. a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1200 Ft,
  2. az 1. pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

Maradtak a tételes - vagyis nem az önsúlyból kiszámított - mértékű adók is:

  1. az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,
  2. a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni. Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Ha az adó alapja a teljesítmény, akkor az adómérték a (személy)gépjármű

1. gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
2. gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
3. gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
4. gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
5. gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?

Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie -

  1. főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel;
  2. amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították;
  3. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel;
  4. az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) bejelentette az okmányirodában, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától, már nem kell a gépkocsi után adót fizetnie. Ettől az időponttól kezdve a vevő (új tulajdonos) lesz az adó alanya kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. Ha mindkét fél elmulasztotta a tulajdonváltozás bejelentését, a régi tulajdonos köteles az adót megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása).

Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg.

Mikor kell befizetni az adót?

Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.

A határidő elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.

Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?

Az előző pontból is kiderült, hogy akkor is kell adót fizetni, ha a gépkocsit nem használjuk. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele, stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?

A gépjárműadóról szóló törvény szerint

  1. 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
  2. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.
  3. Amennyiben az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az alábbi adókedvezményre jogosult.

a) az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.

b) Az a) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?

Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek:

  1. a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű,
  2. az egyesület, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
  3. az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
  4. az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
  5. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
  6. a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár;
  7. a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi;
  8. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja, illetve
  9. az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.

Illetékes hatóság

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági járműnyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

  1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),
  2. az adófizetési kötelezettsége szünetelését (ha például ellopták a kocsit, a rendőrség jegyzőkönyvét kell mellékelni). Abban az esetben ha a bejelentés elmarad és később, hivatkozik a gépjármű tulajdonos az adófizetési kötelezettsége szüneteltető tényre, akkor is visszamenőleg történik az adófizetési kötelezettség szünetelése, feltéve hogy megfelelően igazolják az alapjául szolgáló tényt(pl: ha csak két hónap múlva jelentem be az adóhatóságnak hogy ellopták a kocsimat, vinnem kell a rendőrségi jegyzőkönyvet és a lopás napjára visszamenőleg szüneteltetik az adófizetési kötelezettségem)

ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt .

A gépjármű elidegenítésének eljárása

Használt gépjármű adásvétele után az illetékes okmányirodán a forgalmi engedély kiállítását kell kérni. Az okmányiroda hivatalból megküldi az adásvételről szóló adatokat. Az adóhatóság, az új tulajdonos részére az adásvételt követő év január 1-jétől állapítja meg az adót. Az adásvétel évében tehát az eladó az adó alanya. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerződést kötő felek egymás közt megegyezzenek arról, hogy megosztják egymás között az adó összegét, és a vevő a gépjárműadó egy részét kifizeti az eladónak (úgy is megoldható, hogy beszámítják a vételárba).

Fontos kiemelnünk, hogy amennyiben a vásárlást nem jelentik be, a régi tulajdonosnak kell megfizetnie az adót.

Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?

Gyakran előfordul, hogy a forgalmiban szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni, és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.

Jogorvoslati lehetőségek

A gépjárműadó kivetésével, megfizetésével és egyéb gépjárműadóval kapcsolatos ügyben az első fokon eljárt adóhatóság (a kivetésre illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) határozata ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.

Forrás: Magyarország.hu

Képes beszámoló

fn bkkXXIII. Újszentiváni falunap

Epreskert Rendezvényház

  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image

Legfrissebb szám

Oldalainkat 121 vendég és 0 tag böngészi