Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.

 A helyi iparűzési adóval kapcsolatos nyomtatványok letölthetők:

  •  

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén

  •  

 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű tevékenység esetén

  •  

Mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata árbevételről

  •  

 Bejelentkezés, változás-bejelentés

  •  

 Nyilatkozat mentességről

helyi iparűzési adó mértéke

  • Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5%-a.
  • Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból - legfeljebb azonban annak összege erejéig - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

 

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.

Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
  2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
  3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
  4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

 

Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

  1. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
  2. bármely - az előző pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

 

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

 

A helyi iparűzési adó alapja

A helyi iparűzési adó alapját az ÁFA-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja - főszabály szerint - az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania, az 1990. évi C. törvény mellékletben meghatározottak szerint.

Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

A vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.

 

A helyi iparűzési adó megfizetése

A helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az iparűzési adó megfizetésének rendje: a vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napján kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

Forrás: Magyarország.hu

Képes beszámoló

fn bkkXXIII. Újszentiváni falunap

Putnik Tivadar (1929-1998)

  • image
  • image
  • image

Epreskert Rendezvényház

  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image

Legfrissebb szám

Oldalainkat 152 vendég és 0 tag böngészi