mesztegnyo logo kis

  • Mesztegnyő krónikája Mesztegnyő Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól huszonhárom kilométerre fekszik, pazar természeti környezetben - itt van többek között a megye egyik leggazdagabb növénytársulását és állatvilágát tömörítő Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet.

 

A természeti adottságok is segítettek abban, hogy Mesztegnyő a sorscsapások - török hódítás, II. világháború - közepette is folyamatosan meg tudott újulni, s mindvégig lakott település volt. Somogyban az emberi élet első nyomai az őskőkorból származnak, ezek még a Balaton kialakulása előttről származnak. Mesztegnyő területén a réz- és bronzkor korai szakaszából származó cserépedények kerültek napvilágra az ásatások során. A rómaiak időszámításunk utáni első évszázadban vették birtokba a területet, aztán a honfoglalást követően a korai Árpád-korig viszonylag kevés emlék és említés maradt fent a településről.

A falu első ismert birtokosa Mesztegnyei Szerecsen Mihály volt, őt 1408-ban felségárulás miatt Zsigmond király megfosztotta földjeitől. Ezt követően került Gordovai Fanch László uradalmához a település, némi Körös megyei földért cserébe. Ezt követően számos alkalommal történt tulajdonosváltás, s emiatt villongások jellemzik a falu középkori történetét. A kutatók véleménye azonban megegyezik abban, hogy a település fejlődése töretlen volt: a XV. század utolsó harmadára már vásártartási joggal rendelkezett, mezővárosi címet szerzett, s megépült az első kolostora. A török hódítás törte ketté mindazt, ami a honfoglalás után felépült itt, a lakosság nagy része elvándorolt, sokan a mocsarakban, erdőkben kerestek menedéket. Ezzel párhuzamosan a gazdaság is leromlott. 1555-nem Nádasdy Tamás számba vette a lehetséges dunántúli magyar végvárakat, ezek között erődösített kolostorként ott találjuk Mesztegnyőt is. A legendák szerint a kanászok furkósbottal kergették a török hódítókat. A somogyi végvárak nem sokáig tartották magukat, s a kolostor megerősítésére sem került sor, mert 1600-ra a teljes megye török kézre került. A hódoltság elképesztő pusztulással járt, s a megye önállósága is veszélybe került.

Szigetvár és Nagykanizsa visszafoglalása, majd a megye felszabadulása után Mesztegnyő a protestáns Zankó Miklós Boldizsár kezében volt, a lakosság lassan kezdett visszaköltözni ide. 1726-ban Harrach-uralom volt itt, majd a Hunyadyak kezébe került az uradalom. A fejlődés ekkoriban kapott új lendületet a térségben: kolostor és templom épült, mintagazdaságot hoztak létre, s az országban elsőként építettek gazdasági kisvasutat. A földbirtokosok gépesített gazdaságot műveltettek, s volt egy téglaégetőjük is. Nagy szerepe volt az állattartásnak és az erdőgazdálkodásnak, ezek egyre korszerűbbé váltak. Ezzel párhuzamosan élénk társadalmi élet indult meg, s tűzoltó-, lövész-, leventeegyesület alakult. A szegények helyzete azonban nem volt rózsás, a jobbágyi földek csökkentek, az emberek kuriális zsellérekként dolgoztak, sőt a faluban újabb betelepítések történtek, mindez az 1840-es véres parasztlázadáshoz vezetett, amelyet kíméletlen megtorlás követett.

Mesztegnyő népe 1981-ben állított emléktáblát a "zenebonáskodó" parasztok tiszteletére, s azóta december 7-én koszorúzással és kulturális rendezvénnyel adóznak a felkelők emléke előtt. A büntetés sem vethette vissza az elégedetlenségnek azt a fokát, amely 1848-ban csúcsosodott ki. A forradalom és szabadságharc után nagy gazdasági válság következett a térségben, s szőlővész tört, amely elpusztította a parasztság fő bevételi forrását, mindezt kolerajárvány tetőzte. A század végén több mint húszan emigráltak. A településen élt ekkoriban Krokovics Lajos, aki sokat tett a szőlő betegsége ellen. A század azonban nemcsak sorscsapásokat, hanem fejlődést is hozott ide: megélénkült az erdőművelés, a kisipar és kereskedelem, az oktatás. A XX. század első éveiben a lakosság lélekszáma csaknem elérte a kétezret. Ekkor állomás, posta, csendőrség, távirda is volt itt.

Mesztegnyő lakóitól az I. világháború súlyos áldozatokat követelt: a bevonult 250 katonából 65-en hősi halált haltak. A tanácsköztársaság idején több falubeli aktív szerepet vállalt, amiért a kegyetlen fehérterror alatt bűnhődniük kellett. Több társával együtt az iskola névadóját, Ladi Jánost is megölték. A II. világháború előtti évtizedben a fent említett létesítmények mellett órás- és ékszerészüzem is nyílt, s a korszak gazdag a címtárakban. A világháború kitörésének előestéjén ezerhétszáz lelket, 340 házat, 168 kisbirtokot számláltak itt.

A II. világháború hadműveletei 1944-ben kezdődtek Somogyban, s egészen a következő év áprilisáig hatalmas károkat okoztak. Mesztegnyő területén is ádáz küzdelem folyt, amelyet megsínylett a falu: lakói elmenekültek, házainak egy része elpusztult, a templom megrongálódott. A környékről majd három hónap múltán húzódott vissza a front. Az áldozatok száma elkerülte a másfélszázat, tiszteletükre emlékoszlopot állítottak a mesztegnyőiek. A háború után az újjáépítés újabb keserves évei következtek, többen csak adományokból tudtak tetőt húzni maguk fölé. A későbbi földosztás után a családfenntartók kaptak a javadalomból. Mesztegnyőn 1948-ban államosították az iskolát, egy tucat halastavat és a malmot. Ide is elért az 1956-os forradalom szele, aztán a leverését követően a régi hatalmi szerkezet tért vissza.

A település infrastruktúrája a nehézségek ellenére kezdett kialakulni: 1957-re villanyt vezettek be, a hatvanas években megindult a helyközi autóbusz-járat, felépült a kultúrház, 1972-ben pedig átadták a törpe vízművet. A rendszerváltást követően az addig jelentős termelő szövetkezet háttérbe szorult. A település létesítményei és közintézményei azonban sokat fejlődtek.

A teljes infrastruktúrából hiányzik a szennyvízelhelyező-tisztító rendszer. A 2002 októberében megválasztott új önkormányzati képviselő-testület elkötelezettje a település dinamikus fejlődésének. Ezt a község elfogadott 4 éves gazdasági és cselekvési programja is garantálja. A község pozitív adottságai, helyi adófilozófiája kitűnő lehetőséget kínálnak munkahelyteremtésre a kis-, közép- és nagyvállalatok részére is. Mesztegnyő község Európába tart...

2006. október 1-ei önkormányzati választásokon a község választópolgárai Nemes Lászlót ismét polgármesterré választották, a települési Képviselőtestület tagjainak nagy része ismét bizalmat kapott. A falu fejlesztése a lakosság támogatásával töretlen.

  • Mesztegnyői Állami Erdei Vasút A kisvasút nyomvonalán jelölték ki a Rockenbauer-emléktúra útvonalát is, amely érinti Mesztegnyőt. Az erdei vasút ősét még 1925-ben építtették a Hunyadi grófok, s egészen 1945-ig gőzmozdony-vontatással üzemeltették.Ezt követően állami tulajdonba került, 1946-től az erdészet lóvontatású vasútként használta. 1958-ban korszerűsítették a meglévő pályát, s alkalmassá tették gépi vontatásra is. A sínpár 1960-ra érte el mai hosszúságát, majd harminc évvel később ismét egy jelentős rekonstrukción esett át, s tervbe vették a bővítését is. A mesztegnyői erdei vasút előtt minden évben május elsején tisztelegnek a falubeliek és az elöljárók. A vonatok csak kedden és pénteken közlekednek.
  • Templom Mesztegnyő szívében található az 1750-56-ban épült barokk műemlék templom, amely már messziről jelzi az utat a település felé igyekvőknek, akiknek érdemes megállniuk az impozáns egyházi épület előtt pár percre. Az építmény, amelyet a szakértők az egyik legszebb barokk építészeti emléknek tekintenek, a Hunyady család kegyúri templomaként készült el. Különlegessége, hogy Dorfmeister István híres oltárkép-festő készítette el belső díszítését. Freskói közül országszerte híres a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló gyönyörű oltárkép. Az egyházi épület további érdekessége az alatta lévő két kripta, melyek egyikébe szerzeteseket, míg a másikba a Hunyady család tagjait temették. Az egyházi intézménnyel egyidőben emelték a kolostor épületét, amelyet 1948-ig Szent Vince rendjének apácái használtak. A település 1730-as években került a Hunyady família birtokába, ekkor épült fel ismét a török hódítás alatt elpusztult templom. A második világháborúban a csaknem négy hónapig tartó harcok során megfigyelőpont volt a magas tornyú építmény. Sajnos a hadműveletek nem kerülték el, így az oldala és tornya is erősen megrongálódott, s páratlan freskói is megsérültek. A felújítás több éven át tartott, külső rekonstrukciója például csak 1993-ban fejeződhetett be. A templom bejárata mellett az első világháború hősi halottainak emléktáblája található, kertjében pedig egy 1844-ben felállított emlékkereszt és Mária-szobor van.

    A barokk templommal együtt épült fel a mesztegnyői kolostor, amelynek épülete ma általános iskolaként funkcionál. A kolostor építéséhez 1743-ben ferences-rendi szerzetesek nyújtottak segítséget, akiket Hunyady gróf hívott Mesztegnyőre. A létesítmény egészen 1788-ig volt a birtokukban, miután II. József uralkodó rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket. Az itteni rendházban mindössze egyetlen szerzetes, P. Rumi Mihály maradt. A kolostor és a templom értékes tárgyait a helytartótanács elvitte és még pert követően sem szolgáltatta vissza. A kolostort 1817-től népesítették be ismét lakói egy felújítást követően, ekkor irgalmasrendi Vincés apácák költöztek ide, s az apácazárdában lehetővé vált a leányok oktatása. A zárda épülete egészen 1948-ig működött ebben a funkciójában, azóta az épületben kapott a helyet a helyi általános iskola.
  • Rétesfesztivál A fesztivál napján - 1999 óta - faluszerte nyújtják, sütik a rétest Mesztegnyőn. A Faluház udvarán, a kemencék mellett a versengő csapatok dolgoznak. Ezek négy kategóriában mérhetik össze a sütnivalójukat: túrós - káposztás - gyümölcsös - különleges. Az utóbbiban például olyanokkal indulnak, mint a mákos-répás, szilvás-káposztás, körtés-piskótás, vagy a babos-bolognai rétes. Közben a falu kemencéiben és a mobil villanysütőkben a helyiek is folyamatosan sütik a réteseket, hogy a vendégsereg éhen ne maradjon.

Képes beszámoló

fn bkkXXIII. Újszentiváni falunap

Putnik Tivadar (1929-1998)

  • image
  • image
  • image

Epreskert Rendezvényház

  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image

Legfrissebb szám

Oldalainkat 196 vendég és 0 tag böngészi