kisgeres cimer kisKisgéres 1100 lelket számláló község a Felső-Bodrogközben, lakosságának 98%-a magyar ajkú, 75%-a református vallású. Királyhelmectől 4 km-re délnyugatra fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. A mai települést 1214-ben Királyhelmec határbejárási jegyzőkönyvében említik először „Gures” alakban. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411-ben szerepel első ízben okiratban. Kezdetben Zemplén várának tartozéka, majd 1403-tól a Pálócziaké. 1419-ben az Imreghi és más nemes családoké. 1489-től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. 1557-ben 5 és fél portája adózott. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek.

1715-ben 9 lakatlan és 17 lakott háza volt. Régi fatemploma a 18. században tönkrement, helyette 1772-ben építettek imaházat és iskolamesteri lakást. 1784-ben épült fel az új református templom, tornyát 1795-ben építették. 1787-ben 81 háza és 670 lakosa volt. 1828-ban 153 házában 1131 lakos élt. 1865-ben hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melynek a templom is áldozatul esett. A következő évben mind a templomot, mind a tanítói lakot újjáépítették. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint „Kis Géres. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Lelészi Uradalom, lakosai reformátusok, fekszik Nagy Géresnek, és Királyi Helmetznek szomszédságában, határja két nyomásbéli felette nyirkos, mely jó búzát terem, erdõje kitsiny, réttye kevés, lakosai Király Helmeczi szõlõben szoktak munkálódni.”

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: „Kis-Géres, magyar falu, Zemplén vmegyében, Király-Helmeczhez nyugotra 1/2 mfdnyire: 3 római kath., 1072 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szántófölde 906 hold, s bő termékenységű; rétje, erdeje kevés. F. u. többen.”
1910-ben 1245, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. tartozott.

Nevezetességei:

  • Református temploma 1784-ben épült, tornyát 1795-ben építették. 1866-ban újjáépítették.
  • A község nevezetessége ugyancsak a híres borospince-komplexum, amely 79 bejáratból és hozzávetőleg 300 pincetorokból áll, zömmel vulkáni tufába faragva.
  • Határában a bennszülött (endemikus) magyar- és Zimmermann-kökörcsin (Pulsatilla hungarica et Zimermannii) védett lelőhelye, valamint a szikes-mocsaras Géresi rétek NATURA 2000 terület - az ugyancsak bennszülött (endemikus)hernyópázsit (Beckmannia eruciformis) lelőhelye.

Képes beszámoló

fn bkkXXIII. Újszentiváni falunap

Putnik Tivadar (1929-1998)

  • image
  • image
  • image

Epreskert Rendezvényház

  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image

Legfrissebb szám

Oldalainkat 187 vendég és 0 tag böngészi