Ezzel a cikkünkkel egy folyamatot indítanánk el, hónapról hónapra a lakosság széles körét foglalkoztató kérdéseket igyekszünk majd boncolgatni és megválaszolni. Ezúttal dr. Elekes Petra, Mórahalom város jegyzője ismerteti a köztudatban csak „pálinkaadó” néven rögzült közteherre vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Újszentiváni Lakosok!

A Nótárius Szakmai Egyesület (eredeti nevén: Homokháti Jegyzők Egyesülete) 2000. január elején azzal a céllal alakult meg, hogy a jegyzők szakmai irányító tevékenységét segítse a külső szakemberekkel kiépített és fenntartott partnerkapcsolatokkal; a hatósági jogalkalmazó tevékenység eredményességét javítsa; a helyi tapasztalatokat, kezdeményezéseket ismertesse, átadja.
Az egyesület továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, jegyzői klubokat tart, együttműködik más jegyzői egyesületekkel, egyéb szervezetekkel; elősegíti a települések együttműködését.
A ma már 31 fős tagságot számláló szervezet Bácsalmástól Algyőig, Újszentivántól Pétervásáráig feladatul tűzte ki, hogy tagjai révén a helyi lakosság és civil szervezetek részére közérdekű információkat szolgáltasson. Így információs kiadványokat készít aktuális témákról, melyek a lakosság és a civil szervezeteknek nyújthatnak hathatós segítséget.
Ezzel a cikkünkkel egy folyamatot indítanánk el, hónapról hónapra a lakosság széles körét foglalkoztató kérdéseket igyekszünk majd boncolgatni és megválaszolni. Ezúttal dr. Elekes Petra, Mórahalom város jegyzője ismerteti a köztudatban csak „pálinkaadó” néven rögzült közteherre vonatkozó szabályokat.

Tisztelettel:
                                    Dr. Szentirmay Sára
jegyző

PÁRLAT OTTHONI FŐZÉSÉNEK SZABÁLYAI

2015. január 1-jével a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe utalta a magánfőző desztilláló berendezésének bejelentésével, a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárást.
A törvény értelmében a magánfőző a desztillálóberendezés beszerzését köteles bejelenteni a beszerzést követő 15 napon belül a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni a desztillálóberendezés megszerzésének jogszerűségét igazoló iratot és egy ellenőrzés esetén azt bemutatni.
A 2015. január 1-jét megelőzően beszerzett desztillálóberendezések esetében a bejelentést 2015. január 15-ig kellett megtenni az előírt nyomtatványon.

A bejelentés hiányában a desztillálóberendezés birtoklása jogellenes, egy ellenőrzés esetén a vámhatóság a be nem jelentett készüléket elkobozza jövedéki bírság kiszabása mellett.

Magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki rendelkezik saját tulajdonú gyümölccsel vagy gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel.
A magánfőző párlatot kizárólag a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú desztillálóberendezésen állíthat elő évente legfeljebb 50 liter mennyiségben, amely alatt 50 liter 86 térfogatszázalékos etil- alkoholtartalmú párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. Az 50 liter 86 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat, 43 hektoliterfok párlatnak felel meg (példával szemléltetve 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlat esetében az előállítható mennyiség 86 liter).

Magánfőzés keretein belül párlatot csak gyümölcsből, illetve gyümölcsből származó alapanyagból lehet előállítani, egyéb termékből alkoholtermék, szesz előállítása nem megengedett. A tiltott termékek előállítóját mulasztási bírság szankció alkalmazása mellett a termék előállítására használt berendezés lefoglalása és elkobzása büntetés is fenyegeti.

Abban az esetben, ha tárgyévben főzött párlat mennyisége meghaladja az 50 litert, akkor a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.

Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.
Amennyiben egy háztartásban több magánfőző él, akkor az adómentesen, illetve az adó megfizetésével előállítható mennyiségek egybeszámítandók (egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él, azaz az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze).

Az adóraktár részére történő értékesítéskor, illetve ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a párlat eredetét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatóság igazolása igazolja.

Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az előállítást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri igazgatóságainál öt nappal korábban be kell jelentenie és nyilatkoznia kell, hogy a tárgyévben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állít vagy állított elő bérfőzésben párlatot. Ebben az esetben zárjegyet nem kell igényelnie és a bejelentése nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság a bejelentés alapján nyolc napon belül a bejelentett mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, azonban e származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.

Lepárló berendezést gyártani, értékesíteni kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével lehet. A desztillálóberendezés műszaki, technológiai megfelelőségét a NAV nem vizsgálja. A desztillálóberendezés beszerzésével, birtoklásával kapcsolatban a magánfőzőnek semmilyen bejelentési kötelezettsége nincs a NAV felé. Mindezek mellett azonban, ha a magánfőző saját maga állítja elő párlat előállítására alkalmas desztillálóberendezését, azt kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyével teheti meg. Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés jogosulatlan előállítása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő. Ezen túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jogosulatlanul előállított desztillálóberendezést lefoglalja.
A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót, az értékesítés palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és párlat zárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében lehetséges.

Értékesíthető továbbá a párlat a kistermelő saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon is (nem üzlethelyiségben), azonban az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz – legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal – az értékesítés helyét és időpontját be kell jelenteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései során a jövedéki szabályokban meghatározottak teljesülését vizsgálja, így például a bejelentési kötelezettség teljesítését, a párlat értékesítésére, elidegenítésére vonatkozó szabályok betartását (például a párlat továbbra sem ajándékozható).

2016. január 1-től a pálinka jövedéki adó módosul a magánfőzött párlatra vonatkozóan.

Párlat adójegy bevezetésével kapcsolatos intézkedések:

A párlat adójegy egy a magánfőző nevére kiállított, sorszámozott, papír alapú, vagy elektronikus vámhatósági igazoló szelvény, ami 1 liter magánfőzött párlat után 700 forint jövedéki adó megfizetését, valamint ellenőrzéskor darabonként 1 liter párlat eredetét igazolja. Formailag, illetve felhasználását tekintve nem azonos a zárjeggyel, adójeggyel.
Párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére.
A párlat adójegy után fizetendő jövedéki adót (adójegyenként 700 forint) a 942 jelzésű NAV egyéb termékek jövedéki adója elnevezésű 10032000-01037313-00000000 számú bevételi számlára kell a magánfőzőnek befizetni. A magánfőzőnek a 2016. évi első igényléskor legalább 3.500 forintot kell megfizetnie (tárgyévben első alkalommal legalább 5 db adójegyet kell igényelni).
A befizetést teljesítő magánfőző későbbi azonosításának érdekében mind a készpénz-átutalási megbízás, mind az átutalás közlemény rovatában szükséges a magánfőző adóazonosító jelének feltüntetése.
Amennyiben a magánfőző a tárgyévben valamilyen okból nem állít elő párlatot, vagy a tervezettnél kevesebb párlatot állít elő és az igényelt és szabályszerűen átvett párlat adójegyet nem használja fel abban az esetben a megfizetett jövedéki adó nem igényelhető vissza.

Párlat adójegy igénylés benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos intézkedések:

A párlat adójegy igénylést formanyomtatvány felhasználásával a magánfőző a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság részére kell benyújtani.
A Jöt. 64. § (6) bekezdésének módosítása kapcsán ezért egy új elektronikus nyomtatvány kerül bevezetésre „NAV_J27 – Magánfőzők párlat adójegy megrendelése" néven (továbbiakban: párlat adójegy megrendelő), amely elektronikusan és papír alapon egyaránt benyújtható (írásban személyesen, postai úton, telefaxon, vagy elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül) a lakóhely szerint illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóság részére.
A párlat adójegy megrendelő beszerezhető a megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságainál papír alapon, továbbá – 2016. január 1-től – letölthető a NAV internetes honlapjáról elektronikus, illetve pdf formátumban is (a megyei/fő városi adó- és vámigazgatóságainál történő személyes átvételi lehetőség megteremtése érdekében kérem a párlat adójegy megrendelő megfelelő példányszámú nyomtatását).
Az Egységes Képviseleti Nyilvántartás 2016. január 1-jei bevezetését követően a magánszemélyek - ügyfélkapus jogosultságuk birtokában - előzetes vámhatósági regisztráció nélkül is be tudják nyújtani beadványaikat.

Magánfőzés szabályainak ellenőrzése, jogkövetkezmények:

A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – kivéve a magánfőzött párlat jogszabálysértő értékesítését – az önkormányzati adóhatóság jár el.
A magánfőzött párlat jogsértő értékesítésén túl továbbra is a vámhatóság jogosult az eljárás lefolytatására amennyiben:
a) a párlatot előállító természetes személy nem töltötte be a 18. életévét,
b) a természetes személy nem minősül gyümölcstermesztőnek,
c) a párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezés űrtartalma a 100 litert meghaladja.
Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja az állami adó- és vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben jogerősen – a 2016. január l-jén hatályos – Jöt. 116/C. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

Párlat megsemmisítésére vonatkozó szabályok:
Amennyiben az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a magánfőző tett-e bejelentést a többletmennyiségről.
Abban az esetben, ha a magánfőző a bejelentést elmulasztotta, fel kell szólítani, hogy tegyen eleget a többletmennyiség megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének és az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatósággal egyeztesse a többletként előállított párlat megsemmisítésének helyét, időpontját és módját.

Párlattal kapcsolatos egyéb szabályok:

A magánfőzött párlat továbbra is kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, illetve kizárólag alkoholtermék-adóraktár (italgyár, szeszfőzde) részére értékesíthető a fenti szabályozás szerint abban az esetben, ha a magánfőző kistermelőnek minősül vagy a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatással foglalkozik.
Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként, vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani. Ez a szabály vonatkozik az egy háztartáson belül élőkre is.
Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves 86 liter mennyiségi korlát szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

Nótárius Szakmai Egyesület

 

Képes beszámoló

fn bkkXXIII. Újszentiváni falunap

Ifjúsági szállás

  • Ifjúsági szállás
  • Ifjúsági szállás
  • Ifjúsági szállás
  • Ifjúsági szállás
  • Ifjúsági szállás
  • Ifjúsági szállás

Epreskert Rendezvényház

  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image
  • image

Legfrissebb szám

Oldalainkat 70 vendég és 0 tag böngészi